A magyar képregényalkotók és –kiadók nagyon különböző emberek. Akad közöttük reklámgrafikus, animációs rendező vagy rajzoló, illusztrátor, újságíró, filmes forgatókönyvíró – a legtöbbükben azonban közös az, hogy szabadúszó szellemi foglalkozásúként sok helyre bedolgozva alkotnak, többen tanítanak, és ki még tudja mennyi mindennel foglalkoznak azért, hogy megélhetésüket biztosítsák. És ennek szeptember 1-jével jó eséllyel vége.
A KATA hirtelen történt átalakítása, tulajdonképpeni megszűnése, nemcsak a megélhetésüket lehetetleníti el, hanem sokuknak az alkotói tevékenységük végét is jelenti. A saját gondolatait megfogalmazó és alkotó művészek általában nem piaci réseket és kiskapukat kereső leleményes vállalkozók.
Azok a kisebb képregénykiadók, akik évente négy-öt képregényt adnak ki, vagy elveszítik fordítóikat, beíróikat, szerkesztőiket – azokat az embereket, akik eddig mellékállásként bedolgozva segítettek abban, hogy színvonalas nemzetközi kiadványok megjelenhessenek a magyar piacon, vagy pedig kénytelenek lesznek kiadványaik árába beépíteni az árat emelni kénytelen vállalkozók munkadíjait. Az amúgy is elszabadul papírárak és a munkadíjemelés hamarosan akár duplájára emelhetik az érintett képregények árát, aminek következtében a közeljövőben feltehetőleg a kultúra újabb szereplői húzhatják le a rolót.
Az általunk évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál, mely a legnagyobb kifejezetten a képregénykultúrát ünneplő hazai rendezvény, nem képzelhető el KATA-s kollégák munkája nélkül.
Mindezek miatt a Magyar Képregény Szövetség is egyetért és csatlakozik a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Szépírók Társasága, és a Music Hungary Szövetség által megfogalmazott véleményhez. Kérjük, hogy a törvényhozók vonják vissza, vagy legalábbis módosítsák ezt az átgondolatlan, társadalmi vitát és érdemi előkészítést nélkülöző törvényt.
Magyar Képregény Szövetség
Kilencedik Művészet Alapítvány
