Kalászi Benjámin rajzolta azt az izgalmas képregényt, mely Kondor Vilmos krimijét dolgozza a fel. A kiadvány december 10-én a Hungarocomix képregényvásáron debütál. Az eseményre hangolódva, Bayer Antal, a füzetet megjelentető Nero Blanco Comix kiadóvezetője kérdezi Kalászi Benjámint, aki jelen lesz a rendezvényen, és dedikálja a kiadványt.
Bayer Antal: A képregényes közönség 2008-ban a Mátyás, a király pályázat és antológia alkalmából ismerte meg a nevedet, de azóta nemigen hallott rólad. Megtennéd, hogy röviden összefoglalod nekünk, mikkel foglalkozol?
Kalászi Benjámin: Alapvetően illusztrálással és animációk készítésével foglalkozom és azok art direkciójával. Van egy animációs studiónk, az Airplan, ahol széles spektrumon belül gyártunk animációkat, kezdve a reklámoktól, TV-identektől egészen a klipekig vagy filmek és sorozatok főcímeiig.
BA: A Budapest novemberben eredetileg egy nagyobb projekt része lett volna. Hogy kerültél képbe? Eleve ehhez a történethez kértek fel?
KB: 7-8 éve keresett meg egy ügynökség a projektel, és már pontosan nem emlékszem, hogy történt, de talán előre ki voltak osztva az író-rajzoló párok. Én abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy Kondor Vilmos írását kaptam meg.
BA: Kondor Vilmos noir világához igen jól passzol ez a szürkeárnyalatos kivitelezés. A projekt többi része is fekete-fehér lett volna, vagy csak ennél a képregénynél választottátok ezt a megoldást? Utóbbi esetben kinek az ötlete volt?
KB: Úgy rémlik, az alkotó döntésére volt bízva, hogy színes lesz-e, vagy fekete-fehér. Az utóbbi mellett döntöttem, mert adta magát, hogy Kondor Vilmos noir világa így keljen életre a képregénykockákon.
BA: Az adaptációt maga az író készítette, akinek ez volt az első képregényes munkája. Milyen jellegű forgatókönyvet kaptál tőle, mennyire volt kidolgozva, mennyire kaptál szabad kezet az oldalak megszerkesztésében?
KB: Mivel én is először készítettem képregényt kapott anyagból, újdonságnak számított nekem is a szöveg formátuma. Előtte főleg hagyományos film- és sorozat forgatókönyvekkel találkoztam, így annyira nem volt nehéz használnom. Egészen részletes volt a kidolgozása, még a panelek méretkülönbségei is le voltak írva. Viszont minden másban szabad kezem volt, főleg a beállítások tekintetében.
BA: A fájlokon dolgozva láttam, hogy milyen alapos munkát végeztél, rengeteg réteget és effektet használva. Mondanál pár szót arról, hogyan állt össze a fejedben az alkalmazott technika?
KB: Azt tudtam az elejétől, amikor megkaptam a projektet, hogy szeretném analóg módon megrajzolni az alapját, tehát előrajzolás ceruzával, majd kihúzás tussal. Mivel már akkoriban is főleg digitálisan alkottam, felüdülés volt ez a technika, amellett, hogy nehéz is, hiszen itt hibázni nem olyan, mint gépen, nem lehet Ctrl+Z-vel visszalépni egyet. A lazúrozást, alátöltést emiatt már digitális utómunkában tettem alá, minél jobban közelítve az analóg látványhoz. Persze így a sok év távlatából már máshogy csinálnék benne egy-két dolgot, és a stílust is máshogy alakítanám a mostani rajzstílusomhoz igazítva.
BA: Mennyire tartod a kapcsolatot a hazai képregényalkotókkal, követed az eseményeket?
KB: Nem ismerem a képregényalkotókat személyesen, tekintve, hogy hiába is szerettem volna régebben többet foglalkozni ezzel, nem tartom magam képregényalkotónak. Persze ismerek pár nevet, és néha látom az eseményeket, de sajnos nem követem a dolgot.
BA: Van kedved további képregényes munkákhoz, saját ötletek megvalósításához esetleg újabb megbízásokhoz?
KB: Az elmúlt pár évben mivel már főleg animációban dolgozom, így most a mozgókép jobban foglalkoztat, mint előtte. De nem zárkózom el egy hasonlóan izgalmas projekthez kapcsolódó megkereséstől vagy megbízástól, kamatoztatva azt a tudást és tapasztalatot, amit a Budapest novemberbennél szereztem.
BA: Köszönjük a beszélgetést.
