Kertész Sándor kapja a Korcsmáros Pál-díjat

Munkásságának elismeréseként és a 2021-es naptári évben igen aktív kutatói és rendezvényszervezői aktivitásáért Kertész Sándor kapja a Korcsmáros Pál-díjat. Kertész 2021-ben megjelentette a Privát képregénytörténet: Keretek közt rajzolók című könyvét és nagy szerepet vállalt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban 2021-ben megnyílt Képregénytár kialakításában.

A Korcsmáros-díjjal a Képes Kiadó Korcsmáros Pál örökségét ápolja, a díjat a család képviselője adja át 2022. június 5-én a 17. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon a Dürer Kertben.

Kertész Sándor 1960. április 19-én született Kisvárdán. Gyerekkorától kezdve sokat rajzolt, még középiskolába járt, amikor megjelentek első karikatúrái. Felsőfokú végzettséget a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán szerzett. Szakdolgozatát A képregények grafikai jellegzetességei címen írta. 1981-től részt vett a dr. Rubovszky Kálmán által a debreceni egyetemen vezetett képregénykutatói projektben, valamint 1983-ban az első hazai, Nyíregyházán tartott képregénykonferencia szervezésében. Ebben az időben ismerkedett meg Zórád Ernővel, az ő biztatására kezdett el foglalkozni a képregény magyarországi történetével.

Tanulmányai befejezése után két éven át rajzot tanított, ezt követően a Kelet-Magyarország című megyei napilapnál helyezkedett el előbb újságíróként, majd tördelőszerkesztőként. 1985-ben megalapította a Kísérleti Képregény Stúdiót, amelynek lehetősége nyílt bemutatnia a munkáit egy olaszországi kiállításon. Itt ismerkedett meg Riccardo Migliori képregényiskola és kiadó vezetővel, aki ezt követően rengeteg segítséget nyújtott a modern képregénykészítés magyarországi meghonosításában, többek között egy alkotói műhely és konferencia szervezésével Gödöllőn 1987-ben.

Első kiadott képregényes munkája a Dr. Kósa Lászlóné által írt Mesél a der, die, das című, a német nyelvtant magyarázó kötet volt 1987-ben, amelyhez képregényes illusztrációkat készített. 1989-ben olasz barátainak támogatásával létrehozta a Linea képregénykiadót, amely európai klasszikus képregények mellett hazai alkotók új munkáit adta közre a Menő Manó és Krampusz magazinokban. Ezek a képregénylapok hamar népszerűvé váltak, de a rendszerváltás idején a hazai újságterjesztés hirtelen átalakulása kaotikus állapotot idézett elő, ami miatt Kertészéknek nem volt más választásuk, mint leállni a kiadásukkal.

Ezt követően Kertész Sándor ismét főként tanárként dolgozott a közép- és felsőoktatásban, valamint a képregény történetével és népszerűsítésével foglalkozott. 1991-ben jelentette meg az első átfogó magyar képregénytörténetet Szuperhősök Magyarországon címen, és kiadta barátja, Sváb József Képregényiskola című szakkönyvét. Képregénytörténeti könyvét folytatásokban közölte a Hajdú-Bihari Napló, ami mellé egy eredeti, 54 héten át futó képregénysorozatot is készített „Seft” címen. 1992-ben Tokajban, 1994-ben Nyíregyházán szervezett képregényfesztivált, amelyre újból eljöttek olasz barátai.

Hosszabb szünet után a 2005-ös budapesti képregényfesztiválon tért vissza a hazai képregényes élet vérkeringésébe, és elkezdte valóra váltani ambiciózus tervét egy nagyobb képregénytörténeti mű elkészítésére. Ennek az első, az 1938 és 1989 közötti időszakot átölelő kötetét 2007-ben adta ki Comics szocialista álruhában címen, majd 2017-ben a másodikat, Pókember-generáció címen – ebben napjainkig kíséri végig a hazai képregénykultúra legfrissebb fejleményeit. Legutóbbi könyve, a Privát képregénytörténet: Keretek közt rajzolók 2021-ben jelent meg, ebben személyes élményeit dolgozza fel, részben a még évtizedekkel korábban rögzített interjúk alapján.

Szintén 2021-ben sikerült megvalósítania évek óta dédelgetett tervét egy képregényes központ kialakítására, amire a nyíregyházi Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtárban nyílt lehetősége. A Képregénytárból kölcsönözhetők a kiadványok, amelyek egy részét hazai képregénykiadók ajánlották fel a gyűjtemény számára. A teremben egymást követik a képregényes témájú tárlatok, amelyek alkalmából meghívják Nyíregyházára a kiállító művészeket, akiknek a részvételével előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket tartanak.

Bayer Antal

A honlap további használatához kérünk fogadd el a sütiket További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás