Interjúk az Alfabéta-díj jelöltjeivel

Alkotásról, kiadásról, ihletről mesélnek annak az öt képregénynek az alkotói, akik jelöltek a 2020-as Alfabéta-díjra kép-regény kategóriában.

Egymást követően három, egyre kidolgozottabb képregény-változatot készítek. Először firka szinten csinálom meg az egész képregényt, majd egy közepes kidolgozottságú következik, végül a végleges változat.

Lakatos Botond, a Gilisztalázadás szerzője többek között munkamódszeréről is mesél.

Felmértük a korlátainkat, a fejlődési lehetőségeinket és ez alapján építettük fel a második részt. Néhol jót tett a könyvnek, néhol nem, de ezt az alkotás közben nem mindig lehet érzékelni. Most már talán kicsit jobban rálátunk, és érezzük merre lenne ideális menni.

Üzleti stratégiák, brandépítés, külföldi sikerek, és a visszajelzésekre építkezés — fontos témákról beszélnek a Királyok és Keresztek második részének alkotói, Mészáros János és Németh Levente, megtisztelő őszinteséggel.

Ezt egy introvertált, intim képregénynek szántam. Tudom Csontváry képei óriásiak, szinte megalomániásan. Ennek alapján lehetett volna ez egy album formátumú, informatív 400 oldalas óriási tabló, végighaladva az összes patikán, felidézve utazásai összes állomását, dramaturgiai szempontól kiegészítve a hiányos, ismeretlen helyeken. Ez történetmesélés szempontjából a Barbizoni iskola festészetével analóg, amitől Csontváry el akart távolodni. Az általam leszűrt lényegre akartam koncentrálni, mert valakinek az élete még nem egy történet.

Kálmán Áron mesél a Csontváry c. képregény készítéséről és jelenlegi munkáiról.

A Jazz in the Park egy ingyenes zenei fesztivál, amit minden nyáron megrendeznek Kolozsvárott. Azonban aki akar, vásárolhat jegyet, és ez az összeg a Jazz in the Park Alapítványhoz kerül, amit azután kulturális projektek finanszírozására fordítanak. Bárki nevezhet, és a zsűri választja ki a nyerteseket – a Vízitündér közöttük volt!

Interjú a Vízitündér alkotóival, Maria Sarducannal és Benczédi Anna Júliával.

Minden oldalt, sőt panelt sajátos módon önálló illusztrációként fogok fel. Annyit szeretek benne megrajzolni, és olyan részletességgel, amennyi szükséges a hangulathoz, az érzésekhez, a megértéshez. Fontosnak tartom, hogy legyen minden egyértelmű. A római kor nem volt számomra ismeretlen, hiszen a témában előtte már sok illusztrációt készítettem, így a sok összegyűjtött képi referenciám kéznél volt. Használtam fotókat, rajzokat, festményeket és több filmet is megnéztem, hogy vizuálisan ráhangolódjak arra az időszakra.

Interjú a Seuso-mozaik alkotóival. A képregényt készítették: Kiss Ferenc, Szendrei Tibor, Sváb József, Sarlós Endre, Tebeli Szabolcs, Pilcz Roland .