Képregénydíjak a 18. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon

A 18. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál zárónapján, május 14-én a Dürer Kertben, átadtuk a legjobb képregényeknek járó Alfabéta-díjakat, valamint a Korcsmáros Pál emlékére alapított, kimagasló teljesítményt elismerő Korcsáros-díjat.

Kép-regény kategóriában a nyertes mű a Hosszú az út hazáig, melyet Mervorius írt és Tebeli Szabolcs rajzolt (Képes Krónikák, 2022).

A zsűri szerint: “Történelmi tényeket jól felhasználó, és azok réseibe értően illesztett történet, amelynek mindhárom idősíkja jó tempóban váltogatja egymást. Történetvezetését tekintve talán a legjobban kézben tartott alkotás, amely magas tétekkel és jól elhelyezett akadályokkal tartja fent az olvasó érdeklődését, a változatos panelek és beállítások is jól vezetik a szemet. Az életszerű, korhű párbeszédek mellett kiemelendő a cigányábrázolás, mely nem szorítkozik egyetlen karakterre, hanem a
képregényirodalmilag kevéssé feldolgozott társadalmi csoport több tagját is megszólaltatja.” Kleinheincz Csilla

Kép-novella kategóriában a nyertes mű a Pesten nem él ilyen, Molnár Gábor képregénye (Rémképmesék antológia, 2022).

A zsűri szerint: “Vicces, okos és arányos. Kiválóan kap el és „merevít ki” egy aktuális állapotot. A nézőpont is bátor, hiszen nem egy feltétlenül kívánatos perspektívából pakol bele nagyon ízlésesen, kellő és pont elég iróniával, az egyedülálló anyaságtól kezdve a youtuberségen át a menekülés a városból jelenségig olyan témákat képregényébe, amiknek tárgyalása ritkán mentes közhelyektől. Molnár Gábornak azonban sikerül ezt frissen és összetetten regisztrálnia, gördülékeny, jó szöveggel. Külön öröm a kis gusztustalan lény, aki egyszerre röhejes és félelmetes, eltávolít a jelentől, miközben rengeteg klasszikus és kevésbé klasszikus horrort és horrorparódiát idéz fel, ami még inkább kitágítja a Pesten nem él értelmezési lehetőségeit. Szeretem a letisztult képi világát, a mangás stílust, amit jól kever egy (közép-kelet)européer vonallal.” Szekeres Nikoletta

A Korcsmáros Pál-díjat idén László Márk kapta (Hellboy-kötetek: Vad Virágok, 2022).

“László Márk munkáit egyetemista kora óta követem, és öröm visszatekinteni, hogy egy (szinte) önmaga szórakoztatására készített képregény-szakdolgozat hova tudja elvezetni az embert. Persze ehhez kitartás, munkabírás, szorgalom, rengeteg energia, és természetesen kreativitás, inspiráció és rengeteg alázat szükséges. László Márkban mindez megvan, és mindezt oda is adja nekünk, olvasóknak, a rajzaiban. Az instagramon mindannyian követhetjük a karakterek születését, az ötletek kibontakozását, és azt a folyamatot, amikor Márk újra és újra lerajzol ötleteket, hogy megtalálja a legmegfelelőbb variációt. Ez a kitartó munka – és a jókor, jó helyen levés képessége – vezetett oda, hogy a mindig szerény László Márk már két kötetnyi Hellboyt rajzolt végig, és nemzetközi nevet szerzett magának. Oldalai dinamikusan komponáltak, a történet vizuális rétegét élettel és lélekkel tölti meg. Személyesebb, nem a Hellboy-franchise-ba sorolható munkái is ugyanabból az inspirációból származnak, mint a Hellboy: Márk egyszerre hallgat a benne lévő hatévesre és a felnőtt, racionálisabb énére. A rajzok és oldalak kiválóan szólítják meg az olvasóban lévő gyereket, annak vágyait és félelmeit, kiforratlan humorérzékét, valamint az olvasó tapasztaltabb, felnőttebb oldalát, annak minden egzisztenciális szorongásával együtt. Nem szükséges a gyermeki ént különválasztani a felnőtt éntől, végre együtt retteghet és örülhet ez a kettő.” Szép Eszter

Fotó: Kőrösi Tamás